2008. december 22., hétfő

Az élet iskolája

I A város ahol élek (prológus)

"Magányos házban,
Magányos utcán,
Magányos városban,
Magányos országban,
Egyedül vagyok ebben a világban."

II. Utamon..


"Nincs értelme semminek ... és egy könnycsepp kicsordul. Nem látod a kiutat ... és a könnycsepp
legördül. Sebesen fut, majd elesik... és apró szilánkokra törik. Majd hirtelen élesen hasít bele a
szivedbe a fájdalom... Mert nincs értelme semminek."


III. Fény..

"Te fényre vágytál. Meglelted a fényt is,
De majd a fényben keresed a lelket,
Felednél mindent, emlékezel mégis!"


IV. Keresem az utam

"..Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj. .."

V. Az idő vas fogai...

"Az idő — ha van — tágul-görbül, mint a tér, mosttól mostig tart."

VI. ...mert színház a világ...

"..Melyben a szereplők talán magunk lennénk.."

VII. ..de olykor kicsit kaotikus..

"Sincerum est nisi vas, quodcumque infundes, acescit."

VIII. Zűrzavar

"Egyetlen férfi állt e zűrzavar fölött. Egyetlen férfi élt köztetek a Kódex szellemében. Pedig élete
java részében nem is lehetett lovag. Illetve igazi lovag volt ő ott, ahol valóban számít…"

IX. Magányomban..

"Amikor azt gondolod, hogy végre van egy perc az életedben, amire már régóta vártál, és amiről azt hiszed, hogy tökéletes, és hogy örökké fog tartani, akkor rá kell döbbenned, hogy egyszer minden jónak vége szakad. És hogy ez a te esetben különösen így van. Ilyenkor azt gondolod, hogy téged nem illet meg a boldogság csodás érzése, vagy talán nem is létezik ilyen. Azt kérdezed magadtól, hogy mit tettél rosszul, mit kellett volna ahhoz elkövetned, hogy az a perc tényleg örökké a tiéd maradjon, az életed egy részét magába foglalva. Aztán felébredsz az álmodozásodból, és újra ott találod magad a szörnyen kietlen, puszta világban. Ahol olyan egyedül vagy, hogy szinte láthatatlan, érzékelhetetlen a személyed környezeted számára. Amikor azt látod a világ nélküled is ugyanúgy forog tovább és, hogy abszolút nem vagy meghatározó senki és semmi életében. Ugyanúgy neked sincs olyan személy az életedben aki az életet jelentené, és ez ellen akármennyire is akarsz, nem tudsz harcolni, hiszen talán a sors akarta így, talán te magad tehetsz róla, nem tudni... De azt tudod, hogy bárki bármit mond, te érzed, hogy ez az érzés soha nem fogy el belőled. Nem tudod senkivel sem megosztani, hiszen senki nem ért meg téged, nem tud osztozkodni a magányoddal. Azt látod, hogy mindenkit megillethet a boldogság körülötted, csak te vagy az, aki örökre a sötétségbe zárkózva éled életed egy konzervdobozban, és arra vársz, hogy végre jöjjön valaki, aki kinyitja ezt a dobozt és megmutatja neked milyen is az igazi világosság..."

x. Könyvjelző (nyugalom)

„Dolgozom. Ím, itt egy papírhalom, ebben van a nyugalom.”

XI. Álmaink..

"Hinni akkor is, ha a tételt olykor csak hitünk bizonyítja, s küzdeni, bárha elégtételt csak a jövő ad álmainkra. "

XII. romlás


XIII. pusztítás

"Az igaz ember járta ösvényt...mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága...és a gonoszok zsarnoksága.
Áldott legyen az, ki az irgalmasság és a jóakarat nevében, átvezeti a gyöngéket a sötétség
völgyén, mert ő valóban testvérének őrizője... és az elveszett gyermekek meglelője.
Én pedig lesújtok majd Te reád hatalmas bosszúval...és rettentő haraggal...és amazokra is akik
Testvéreim ármányos elpusztítására törnek!"

XIV. Félelem

"...Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal
Tele félelemmel, jah hatalmas falakkal.
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem.
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem..."

XV. Csapás

"A törekvőket, miközben felfelé igyekeznek a veszélyes csapásokon, nem érdekli, miként fognak
visszatérni. Az emelkedés vágya elnyomja bennük a zuhanás félelmét."

XVI. Siker

"Amikor úgy érzem, hogy semmi sem sikerül, a kőtörők munkájára gondolok, akik százszor is ráütnek a nagy kődarabra, s azon még csak egy repedés sem látszik. A százegyedik kalapácsütésnél azonban a kő kettéválik, és én tudom, hogy nem az utolsó csapástól, hanem attól a száztól, amit előtte mértek rá."

XVII. Kúltúrák (korok)

“Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem
tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy fél órára..."

XVIII. Hit

„Bevallom nagyobb mámort lelek a szenvedélyben, mint az imában. Az efféle szenvedély már ima. Bevallom...Bevallom még mindig imádkozom, hogy érezhessem szeretőm ajkának érintését...simogató kezét...karjainak ölelését. Bevallom még mindig éhezem rá, hogy testem lángra gyújtsák...hogy
felébredjünk egy álomban...távol e zavaros helytől...ahol már nem is vagyunk önmagunk. Tudni akarom, hogy ez örök e...Mindörökre az enyém.”

XIX. Remény (epilógus)

"Ránk, emberekre nagyon jellemző, hogy amíg a dolgok függőben vannak, és van még esélyünk rá, hogy tovább és egyre tovább húzzuk, mindig reménykedünk, hogy a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót, és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk. De mihelyt megállapodunk, és azt hisszük, hogy most aztán biztos a siker, ott állunk egy téglafal előtt. Nem
fordul felénk a szerencse, sőt meglehetős feszültséget okozva várat magára. És ilyenkor sajnálkozva gondolunk vissza az elmúlt időkre, amikor még elszökhettünk, és valahol a láthatáron lebegő felhők között eltűnhettünk. Így ígérünk magunknak mindig újabb országokat, újabb esélyeket, csodálatos dolgokat, és kergetjük egyre tovább az álmokat, és közben provizórikus életet élünk."



Remélem elnyeri tetszésetek ez a sorozat. Az idézetek gondoltam illenek a képek mellé... tulajdonképp első ekkora méretű és ilyen típusú sorozatom, szóval várok minden megjegyzést.

11 megjegyzés:

  1. Bámulatos...
    Gyönyörű..
    Fantasztikus idézetek...

    Szerintem több magyarázat nem szükséges.

    VálaszTörlés
  2. jaj de nehez ez utan nem technikai temaban megszolalni. En is varom hogy valki kiszabaditson abbol a konzervbol es megmutassa milyen az igazi vilagosaag.

    A sorozatban nagyon sok minden benne van a kepek kivaloak, tenyleg csak nehany dologba lehetne belekotni...
    koszonom.

    VálaszTörlés
  3. Most latom, ilyet ne irj maskor a vegere:
    "Remélem elnyeri tetszésetek ez a sorozat."
    ezt a sorozatot nem azert csinaltad mert nepszerusegre vagytal. Az erzeseid tetted kozze itt nem szabad hogy masok tetszese befolyasoljon.

    VálaszTörlés
  4. Ma is tekertem a városban és valami borzalom, ami egy-egy saroknál fogad! A sorozatod is azt erősíti bennem, hogy már a városhatárnál illene kitenni az "omlás veszély" táblát.
    Jó képek, gyakran visszatérek majd!

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm Zoli, hogy benéztél, s örülök.
    Sajnos igen, ahogy járom az utcát, csak az elborult képek jönnek fel, mit lehetne, s megkaptam kritikaként, hogy lépjek ki ebből a depressziós stílusból, de belőlem ezt váltja ki a város arculata.

    VálaszTörlés
  6. abszolút izgalmas sorozat...grat.!

    VálaszTörlés